Vadkár a repcében, repce vadkár becslése
A vadkárbecslés a MISZK módszertani levél, 1/2024 ajánlása alapján, speciális módon, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakértő által, vagy társ szakértők bevonásával végezhető el.
A repcevadkárt elsősorban a szarvas okozza, de a vaddisznó is jelentős károkat okozhat az állományban! A többi vadfaj károkozása nem jelentős.
A keresztesvirágúakat a szarvasok előszeretettel keresik fel és legelik. A kártételük akkor súlyos, ha a növényeknek lerágják a tenyészőcsúcsát vagy kitapossák a növényeket. A tavaszig legelhetik, különösen ha más, fogukra való nincs a közelben.
Szívesen tartózkodnak a repcében, olajretekben stb. a későbbiek folyamán is, ám ilyenkor inkább a fekvéssel, taposással okoznak károkat. A hagyományos repcék magassága elérheti akár az 1,5-1,8 métert is, ami kitűnő búvó és táplálkozó hely a szarvasok részére.
A keresztesvirágúakat, repceféléket a vaddisznók előszeretettel keresik fel és amint kellő takarást biztosítanak az állatoknak, szívesen hűsölnek benne, és innen járnak át éjszaka más kultúrákra.
Szívesen tartózkodnak a repcében, olajretekben stb. a későbbiek folyamán is, így a fekvéssel, taposással okoznak károkat. A hagyományos repcék magassága elérheti akár az 1,5-1,8 métert is, ami kitűnő búvó és pihenő hely a vaddisznók részére.
A repcék esetében elsősorban a korai kárfelmérés lehetséges, ameddig bele lehet menni a növényállományba, ugyanis a növény sajátosságai miatt a betakarítás előtt felmérése nagyon körülményes!
Az őszi káposztarepce esetében általában október hónapban szükséges az állapotfelmérés elvégzése és a kikelt, beállt állomány minősítése, mezőgazdasági termésbecslés kompetenciával rendelkező szakértő bevonásával.
Az előzetes vadkárfelmérés ennek az állapotminősítésnek a birtokában végezhető el. Ha az előzetes felmérés alkalmával az ép növények száma 100.000 db/ha, vagy az ép és a rágott növények száma 150.000 db/ha alá csökken, akkor a repcét nem gazdaságos állományban tartani. Ebben az esetben a vadkár értékét az eredeti állapot helyreállításának költségértékében kell meghatározni (magágyelőkészítés, műtrágyaszórás, vetés, alapműtrágya, vetőmag és a felhasznált egyéb input anyagok anyagköltsége és azok kijuttatása).
A repce esetében az átjárhatatlanság miatt a szakértői szempontból objektíven nem állapítható meg a vad károsításának aránya és az abból eredő terméskiesés sem.
Szakértői becslés végzése során, amennyiben a vizsgált táblában lehatárolható legalább 0,5 ha kiterjedésű, a tábla többi részével azonos termőképességű vadkármentes, vagy vadkárral alig érintett terület, úgy annak a terméshozama szolgálhat alapul a kármentes hozam megállapításához, melyet betakarítással és mezőgazdasági termésbecslés kompetenciával rendelkező szakértő bevonásával kell meghatározni!
A fennmaradó táblarészt mezőgazdasági termésbecslés és mezőgazdasági kár, mezőgazdasági kárbecslés szakterülettel is rendelkező szakértőnek kell szükség esetén társszakértőként megvizsgálni és a vadtól eltérő károsító tényezők tekintetében véleményezni.