Igazságügyi vadkár szakértő kirendelése

Igazságügyi vadkár szakértő kirendelése

Az igazságügyi szakértőt a hatóságok  kirendelhetik az előzetes és végleges vadkárbecslés lefolytatására. 

A kirendelés mellett az igazságügyi szakértőt a földhasználó, vagy a vadászatra jogosult is MEGBÍZHATJA a feladatok elvégzésével, ebben az esetben magánszakértőként jár el. A tartalom az alábbi linkre kattintás után olvasható:

https://vadkarbecslo.hu/igazsagugyi-vadkarszakerto-megbizasa

Előzetes és végleges vadkárbecslés

Az igazságügyi szakértői vadkárbecslés lefolytatása egzakt módon, számolással és mérésekkel történik. Az eljárásra meghívót kapnak mind a földhasználó, mind pedig a vadászatra jogosult képviselői. Az eljárás lefolytatását nem akadályozza meg a meghívott/meghívottak távol maradása.

Előzetes vadkárbecslés

A szakértői szemle, mely akkor indokolt, ha a vad károsításának megállapítása, dokumentálása az idő múlásával bizonytalanná válik, illetve ha bármely fél olyan agrotechnológiai vagy időjárásból fakadó fejlődési rendellenességet, hiányt észlel, aminek a végleges vadkárfelmérésben jelentősége lehet. Előzetes vadkárfelmérésben csak pillanatnyi érintettséget és károsítást lehet megállapítani, de dokumentálni kell a tőhiányok okait, mértékét és azok kiterjedését.

Ha vetés után, a vegetációs időszak alatt észlelünk vadkárt, azokat előzetes vadkárbecslési eljárás keretében lehet felmérni. A felmérés alkalmával kár % kerül felmérésre, megállapításra és rögzítésre. Az így keletkeztetett kár % a végleges vadkárbecslés alkalmával kerül beépítésre a szakvéleménybe és kerül forintosításra.

Ha a keletkezett kár ellenére a felmérés nem történik meg, akkor ezeket a károkat a végleges vadkárbecslés alkalmával nem lehet beszámítani.

Végleges vadkárbecslés

A végleges vadkárbecslést a betakarítás előtt közvetlenül kell elvégezni, hisz így kiküszöbölhetjük  a vadkárbecslési eljárás után keletkező károkat. 

Megállapítjuk a szükséges mintaterületek számát, kijelöljük az első  mintaterület helyét és szisztematikusan elvégezzük a kárfelvételezést.

A kárbecsléssel egy időben a mintaterületekről termésminták begyűjtése is megtörténik. A begyűjtött termésminták feldolgozása a tábla szélén megkezdődik. Ezután attól függően, hogy milyen növényről van szó (szemes termés, szálas termés, gumósok stb.), az adatok segítségével termésbecslési eljárásra is sor  kerül. 

Figyelembe vesszük a betárolási nedvességtartalmat, meghatározzuk a költségeket amelyek levonásra kerülnek.  A rendelkezésre álló és kiszámított adatok segítségével meghatározásra kerül a keletkezett kár, itt kerül beépítésre az előzetes vadkárbecslés eredményeként számított kár % és a természetes önfenntartási rész is.

Az elkészített szakvélemény tartalmaz minden fontos adatot, információt, a kárt okozó vadfajt, a kár mennyiségét és a számított kár forintban kifejezett értékét, esetlegesen a javasolt kármegosztást.

A vadkár megállapítása

81. § *  (1) *  Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kár) megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.

(2) *  Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

(3) *  A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző három munkanapon belül rendeli ki.

(4) *  A kárigényt érvényesíteni a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett egységes vadkárfelmérési útmutatókban meghatározott eljárásrend szerint elvégzett kárfelmérési eljárást követően lehet. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni.

(4a) *  A vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor.

(5) *  A szakértő köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

(6) *  Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

(7) *  Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.

(8) *  A károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(9) *  Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére a jegyző vagy a bíróság rendeli el.

(10) *  Ha a kár felmérése céljából igazságügyi szakértő kerül kirendelésre, akkor az igazságügyi szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról a felmérés időpontja előtt legalább öt nappal igazolható módon értesíti a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult az igazságügyi szakértő kárfelmérési eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra a kár tényével és mértékével összefüggésben észrevételt tehet. Ha a vadászatra jogosult képviselője az igazságügyi szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérés helyszínén, az az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(11) *  Ha az előzetes bizonyítási eljárásban készült szakértői szakvélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül a vadászatra jogosult a megállapított vadkárt a károsult részére nem fizeti meg, vagy a felek között egyezség nem jön létre, akkor a károsult a kárigénye érvényesítése érdekében 30 napos jogvesztő határidőn belül a bírósághoz fordulhat.

81/A. § *  A kárfelmérési eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.

Az igazságügyi vadkárbecslő szakértő kirendelése több módon is történhet.

Ha a Gazda vadkárt észlel

Akkor ezt haladéktalanul (az észlelést követő 5 napon belül), bizonyítható módon jelzi a vadászatra jogosultnak. Ha 5 napon belül nem sikerül megegyezni a kár megtérítése érdekében, akkor a Gazda fordulhat:

Fontos: ha bármelyik eljárás során bírósági szakaszba kerül az ügy, akkor a bíróság igazságügyi szakértőt rendel ki. 

• Települési önkormányzat jegyzőjéhez, aki a költségek megelőlegezése mellett ágazati, vagy igazságügyi szakértőt rendel ki a károk felmérésére.

  Ha a vonatkozó határidőn belül egyezségre kerül sor a gazda és a vadászatra jogosult között, a szakvélemény becsatolása után, akkor a jegyző határozatba foglalja a megszületett egyezséget. 

  Ha a vonatkozó határidők elteltével, nem kerül sor egyezségre a gazda és a vadászatra jogosult között, akkor a jegyző megszünteti az eljárást. A végzéstől számított 30 napon belül a gazda kérheti a kárának megtérítését a bíróságtól.

• Vagy közvetlenül bírósághoz fordulhat kárának megtérítése érdekében. Ebben az esetben a bíróság igazságügyi szakértőt rendel ki, a költségek megelőlegezése mellett.
• A gazda közvetlenül is megkereshet  igazságügyi szakértőt. Ebben az esetben az igazságügyi szakértő magán szakértőként jár el az ügyben. A költségek megelőlegezése helyett a felmerülő költségek tekintetében a kárszakértő árajánlatot ad.

Ha a Vadászatra jogosult vadkárt észlel

• Vadkár észlelésekor haladéktalanul tájékoztatja a Földhasználót. 
• Vadászati tevékenységét úgy szervezi meg, hogy ne akadályozza a Földhasználót a gazdasági tevékenységében.
• Gondoskodik a vad riasztásáról és megfelelő mennyiségű vadászati berendezést helyez el a területen.
• Ha a károkozás másként nem akadályozható meg, ideiglenes villanypásztort épít ki a Földhasználóval egyeztetett módon.

Az igazságügyi szakértőkről

2016. évi XXIX. törvény, az igazságügyi szakértőkről

3 § - 4 § Az igazságügyi szakértői tevékenység   

39 § - 44 §  A szakértő jogai és kötelezettségei

45 § - 46 § A szakértő kirendelése

47 § - 48 § A szakvélemény

52 §-53 § A magánszakértői vélemény

Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását.

Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését.

A gazdasági és természettudományos fejlődés következtében az utóbbi évtizedekben a peres eljárásokban is megnövekedett a különféle speciális szakértelmet igénylő kérdések száma, amelyek szakszerű észlelésére, megítélésére a bíróság különleges szakértelem nélkül nem képes. Erre tekintettel nőtt az olyan eljárások száma, amelyben a bíróságnak szakértőt kell kirendelnie. A szakvélemény perbeli szerepének felértékelődéséhez vezetett továbbá az igazmondással kapcsolatos társadalmi értékítélet megváltozása.

Szakértő tehát akkor rendelhető ki, ha tény megállapításához, vagy megítéléséhez szükséges különleges szakértelem. A jogvita elbírálása szempontjából releváns tény megállapítása akkor tartozik szakértőre, ha már a tény megfelelő észlelése is speciális szakértelmet igényel (például vérminta, DNS-minta vétele, gyermek szüleihez való kötődésének felismerése), az értelmezése pedig akkor, ha az csak különleges szakértelem birtokában lehetséges (például féktávolságból meghatározni a fékezés előtti haladási sebességet, a gépjármű sérülései alapján következtetni a haladási irányára).

A szakértő szakvéleménye elkészítése során köteles mindenkor, a szakértői feladat elvégzéséhez szükséges mértékben az adott szakterületre vonatkozó tudomány állásának megfelelő módszereket, eljárásokat alkalmazni.